A modern, felgyorsult életvitel mellett sokaknak nincs ideje megfelelő rendszerességgel megfelelő minőségű táplálékot fogyasztani. Ezért vonzó megoldásnak tűnhet, hogy csak „bekapunk egy tablettát”, és már ki is küszöböltük az egészségtelen táplálkozás káros hatását. Úgy gondolhatjuk, hogy ettől javul a közérzetünk, erősödik a szervezetünk, de legalábbis így nyugtatjuk meg lelkiismeretünket.
Ez eddig rendben is van, de egyesek ennél sokkal többet remélnek ezektől a készítményektől: rák- és infarktusmegelőző csodaszereknek hiszik a multivitaminokat, és a hosszú, egészséges élet biztosítékainak. Tegyük hozzá: nem is egészen alaptalanul, hiszen a tudományos szakirodalomban számtalan tanulmány foglalkozik a mesterséges vitaminpótlás előnyös hatásaival. Például a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói egy 2002-ben megjelent tanulmányukban egyenesen javasolják a multivitaminok mindennapi fogyasztását. Véleményüket az egyes vitaminok hiánya esetén kialakuló betegségek megelőzésével támasztják alá. A tanulmányban felhívják a figyelmet a folsav, a B6– és a B12-vitamin hiányának szívbetegséget, vastagbél- és emlődaganatot okozó, valamint a D-vitamin-hiány csontritkuláshoz vezető hatására.
Sok vitamin antioxidáns (szabadgyökfogó) tulajdonsággal rendelkezik – ilyen például a C– vagy az E-vitamin. Ezek elméletileg alkalmasak több súlyos betegség megelőzésére. Az antioxidáns hatású vitaminok feltételezett előnyös hatását (az ún. „gyökfogó elméletet”) két dologra alapozzák. Az első egy epidemiológiai megfigyelés, amely szerint a táplálékkal vagy mesterséges kiegészítésként nagyobb mennyiségű antioxidánst fogyasztók körében kisebb a betegségek előfordulása. A másik laboratóriumi vizsgálatokon alapul, amelyek az oxidatív kémiai folyamatok szerepére utalnak számos betegség kialakulásánál (így az érelmeszesedés, a szívbetegség, a daganatok, egyes neurodegeneratív betegségek és idült tüdőbetegségek esetében is.)
A 13 000 fő bevonásával végzett francia SUVIMAX felmérés 2004-es eredményei szerint (amelyet nyolc éves követés után szűrtek le) egy C-, és E-vitaminból, béta-karotinból, cinkből és szelénből álló „antioxidáns koktél” napi fogyasztása férfiaknál jelentősen csökkentette a rákos megbetegedések kockázatát, valamint az összhalálozást. Nőknél ugyanakkor ez az előnyös hatás nem jelentkezett, és a vitaminkészítmény egyik nemet sem védte meg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától. Ez a tanulmány azért is érdekes, mert egyes korábbi vizsgálatokkal szemben az antioxidánsok reális, táplálékkal elfogyasztható dózisainak hatását mérte fel.
Más tanulmányok az E-vitamin prosztatarák, időskori makuladegeneráció és vesebetegség megelőző hatására utalnak. Hosszan lehetne tovább sorolni a vitaminkészítmények szedését alátámasztó tanulmányokat. Amint azonban a későbbiekben látni fogjuk, mára legalább ennyi kutatási eredmény bizonyítja ezeknek a szereknek a hatástalanságát, vagy éppen káros hatásukat. Egészséges felnőttek esetében tehát nem eldöntött a kérdés.
Milyen esetekben lehet szükség vitaminpótlásra?
Vannak viszont olyan speciális állapotok, amikor a szervezet vitaminszükséglete megemelkedik, esetleg olyan mértékben, hogy azt már táplálékkal nehéz lenne kielégíteni.
Ilyen például a nagyon intenzív fizikai megterhelés (például rendszeres, kemény fizikai munka vagy versenyszintű sportolás), a terhesség és szoptatás időszaka, bizonyos krónikus betegségek (pl. felszívódási zavarok), egyes gyógyszerek tartós szedése, nagyon szigorú diéta vagy fogyókúra, illetve olyan káros szokások, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus.
Ezekben az esetekben orvos vagy dietetikus tanácsát kikérve, egyénre szabottan javasolható a táplálék mellett mesterséges formában is kiegészíteni a vitaminfelvételt. Csecsemőkorban pedig az anyatej nem fedezi a D– és K-vitamin-szükségletet, ezért ilyenkor ezeket gyógyszer formájában pótolni kell.