A vitaminhiányos betegségek (avitaminózisok) jellegzetes kórképek. Régen a vitaminhiány lényegét csak egy-egy ilyen betegség megelőzésében, illetve kezelésében látták (pl. skorbut/C-vitaminhiány, angolkór/D-vitaminhiány).
Ez a gondolkodásmód azt a veszélyt hordozta magában, hogy az avitaminózis (vitaminhiány) jellegzetes tüneteinek hiányában a szervezet vitamin ellátottságát kielégítőnek tekintették. Csak később fedte fel az orvostudomány azt a tényt, hogy a vitaminhiány nem csak egyes szervek, hanem az egész szervezet működésének zavarát okozza, aminek a hiánybetegség már csak a legsúlyosabb megnyilvánulási formája.
Manapság a teljes vitaminhiány előfordulása ritka, azonban a hipovitaminózis, vagyis az elégtelen vitaminellátottság gyakori. Nehezíti a kórisme felállítását, hogy a hipovitaminózis csak általános, nem specifikus tüneteket vált ki. A vitaminok nem egységes szerkezetűek, de van néhány közös tulajdonságuk. Mindannyian szerves anyagok, amelyek kis mennyiségben (mg nagyságrendben vagy még kisebb) szükségesek a szervezet normális működéséhez és egészségéhez.
A legtöbb vitamin a táplálékkal jut a szervezetbe, mindössze három vitamint: a D-, a K-vitamint és a B vitaminok közül a biotint képes az ember más forrásból előállítani. A vitaminok nem energiaforrások mint a szénhidrátok, zsírok és fehérjék, de nélkülözhetetlenek a szervezet anyagcsere folyamataiban, a sejtek osztódásában, a szövetek regenerációjában, a vérképzésben és egyéb életfontosságú folyamatokban résztvevő enzimek számára.
Kit fenyeget A – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
Veszélyeztetettek a tejterméket, májat, zöldségeket nem, vagy csekély mennyiségben fogyasztók (pl. vegetáriánusok). A fejlett országokban ma már ritkán fordul elő súlyos A-vitamin-hiány, amit szürkületi vakság (farkasvakság), szemszárazság és szaruhártya-lágyulás jellemez. Megjegyzendő azonban, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika kiterjedt területein a gyermekkori vakság egyik leggyakoribb oka ma is az A-vitamin-hiány. Magyarországi felmérések szerint hazánkban az A-vitamin-bevitel a szükséglet körül mozog, sokszor kicsivel alatta van, vagy éppen csak fedezi azt. A kicsivel a szükséglet alatti bevitel ún. határérték-hiányállapotot okoz, ami csak laboratóriumi módszerekkel mutatható ki, de az életműködéseket – ha minimális mértékben is – de már zavarja.
Kit fenyeget B1 – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
Hiánya enyhébb formában fáradtságot, memóriaromlást, alvászavart, nyugtalanságot okoz, súlyos esetben a beriberi nevű, idegrendszeri zavarokat és szívelégtelenséget okozó betegség fejlődik ki, ami manapság a fejlett országokban ritka, de sajnálatos módon a fejlődő országokban számos gyermeket érint. Mivel a tiamin jórészt a gabonaszemek héjában található, a beriberi elsősorban azokon a területeken fordul elő, ahol túlnyomóan alacsony kiőrlésű gabonát használnak, fogyasztanak (fehér kenyér, fényezett rizs). Súlyosabb B1-vitamin-hiányt okozhat az idült alkoholfogyasztás, de kisebb mértékű hiány felléphet erőteljes fizikai munka, lázas állapot, tartós hasmenés kapcsán is. Magyarországi felmérések szerint főképp idősebb korban a bevitel alatta van a szükségletnek és 10 % felettire becsülik a B1-vitamin-hiányban szenvedők számát.
Kit fenyeget B2 – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
Hiánya, amelyet leggyakrabban elégtelen táplálkozás, májbetegség és rendszeres alkoholfogyasztás okoz, a szájzug nyálkahártyájának berepedéséhez, bőrelváltozásokhoz (vöröses, hámló területek zsíros faggyúval telt szőrtüszőkkel) vezet. Magyarországi felmérések arra utalnak, hogy a nőknél minden korcsoportban, férfiaknál a középkorúaknál és az annál idősebbeknél nem kielégítő a riboflavinbevitel.
Kit fenyeget B3 – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
Hiánya – amely leggyakrabban az egyoldalú, kukoricán alapuló táplálkozásra vezethető vissza – a pellagrának nevezett, szájnyálkahártya-, nyelv- és bőrgyulladással, hasmenéssel, zavartsággal és memóriazavarral járó betegséget okozza.
Kit fenyeget B5 – vitamin-hiány és mit okoz a hiányállapot?
Megfelelően vegyes táplálkozás mellett emberben klinikai hiányállapot ritkán alakul ki. Megerőltető fizikai aktivitás, tartós stresszhelyzet azonban ehhez vezethet. Hiánya fáradékonyságot, fejfájást, émelygést, alvászavart, súlyosabb esetben a végtagok zsibbadását, izomgörcsöket okoz.
Kit fenyeget B6 – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
Hiányát leggyakrabban hiányos táplálkozás, gyógyszerhatás (pl. hormonális fogamzásgátlók), rendszeres alkoholfogyasztás okozza. A B6-vitamin-hiány következtében bőr- és nyelvgyulladás, vérszegénység és – különösen csecsemőkben és kisgyermekekben – görcsállapot léphet fel.
Kit fenyeget B12 – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
Hiánya – amely leggyakrabban táplálkozási elégtelenségben (pl. szigorúan vegetáriánus anyák kizárólag szoptatott csecsemőinél), felszívódási zavarban léphet fel – úgynevezett vészes vérszegénységhez vezet. Hiánybetegsége vegyes táplálkozás mellett ritkán lép fel, mert a szervezet raktárai hónapokra elegendőek.
Kit fenyeget biotinhiány és mit okoz a hiányállapot?
Mivel a biotint a bélbaktériumok is előállítják, hiánya nem gyakori és általában mesterséges táplálás, felszívódási zavar következtében lép fel. A biotinhiány tünetei nem jellegzetesek: fáradékonyság, izomfájdalmak, étvágytalanság, esetleg vérszegénység.
Kit fenyeget C – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
Hiánybetegsége a skorbut, ami évszázadokig pusztított világszerte. Pl. amikor Vasco da Gama Afrika megkerülésével Indiába jutott, a 10 és fél hónapos hajóút alatt 160 embere közül 100 halt meg skorbutban, aminek legjellemzőbb jele bevérzések megjelenése test szerte. Enyhébb C-vitamin-hiányra utal a folyamatos fáradtság- és gyengeségérzet, az ingerlékenység, az étvágytalanság és a súlyvesztés. Fokozott C-vitamin-igénnyel jár a szellemi és fizikai igénybevétel, a lázas állapot, a stressz, a betegségek, műtétek utáni lábadozási időszak.
Kit fenyeget D – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
A hiányállapot leggyakoribb oka a nem kielégítő étrendi bevitel, a napfényhiány, de krónikus máj- és vesebetegségek is állhatnak a háttérben. Veszélyeztetett csoportnak számítanak a gyermekek, újabban azonban arra is fény derült, hogy a felnőtt, azon belül különösen az idősebb populáció jelentős hányadának sem kielégítő a D-vitamin-ellátottsága. A D-vitamin-hiánybetegsége gyermekkorban az angolkór, felnőttkorban a csontlágyulás. Mindkét betegségre különböző csontelváltozások, deformitások jellemzőek.
Kit fenyeget E – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
E – vitaminhiány elsősorban újszülött korban fordul elő, de felléphet rosszul táplált idősebb gyermekeknél is. Hiánya többek között idegrendszeri zavarokat, vörösvértest-károsodást és a nemi érés után terméketlenséget okozhat. Felnőtteknél az E-vitamin-hiány oka legtöbbször az elégtelen bevitel és a felszívódási zavar. Magyarországi adatok arra utalnak, hogy az A-vitaminhoz hasonlóan az E-vitaminnál is határértékhiány figyelhető meg, azaz az E-vitamin fogyasztás nem éri el a kívánatos mennyiséget.
Kit fenyeget F – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
Aki az alábbi F-vitamin forrásokból keveset fogyaszt: növényi (búzacsíra, napraforgó, szójabab) olajok, dió, mandula, avokádó, különböző bőrbetegségek (ekcéma, pattanások) jelentkezését tapasztalhatja.
Kit fenyeget folsavhiány és mit okoz a hiányállapot?
Hiánya – amelyet elsősorban konyhatechnikai veszteség (hosszú idejű főzés) és felszívódási elégtelenség okoz – vérszegénységhez vezet. Becslések szerint a magyar lakosság körében a folsavhiány előfordulása elérheti a 20 %-ot.
Kit fenyeget K – vitaminhiány és mit okoz a hiányállapot?
Különösen veszélyeztetettek a K-vitamin-hiányra az anyatejjel táplált újszülöttek, mert ennek alacsony a K-vitamin-tartalma és ekkor a vitamint előállító baktériumflóra még hiányzik a bélből. Ezért kapnak újabban az újszülöttek életük első heteiben K-vitamint. A későbbi életkorokban elsősorban a csökkent étrendi bevitel és egyes gyógyszerek (pl. véralvadásgátlók) okozhatnak K-vitamin-hiányt, aminek következtében véralvadási és csontképzési zavarok lépnek fel.