A patikákban, a drogériákban számtalan vitamintartalmú étrend-kiegészítő található a polcokon. A laikusnak nehezére eshet eldönteni, hogy vajon szükségesek, egyáltalán valóban hasznosak-e ezek a készítmények, és ha igen, melyikük a legmegbízhatóbb. Ennél meglepőbb viszont az, hogy a tudományos világ sincs ezzel másként: ahány tanulmány vagy vizsgálat készül, mind más és más következtetésre jut a multivitaminokkal kapcsolatban. A változatos palettáról nem hiányoznak a szélsőséges vélemények sem: egyesek feltétlenül javasolják a mesterséges vitaminkészítményeket, mások viszont azok halálozási kockázatot növelő hatásáról számolnak be.
Tudományos vita a mesterséges vitaminkészítmények hatásairól
Ez a tudományos vita nem új keletű: évek óta világszerte folynak kutatások a mesterséges vitaminkészítmények hatásának tudományos szintű vizsgálatára. Legutóbb a Journal of the American Medical Association (JAMA) c. amerikai tudományos folyóiratban jelent meg egy nagy összefoglaló tanulmány, mely szerint az egészségi állapot javítása érdekében szedett egyes vitaminkészítmények növelhetik a halálozás kockázatát.
A Dr. Goran Bjelakovic (Koppenhágai Egyetemi Kórház, Dánia) vezetése alatt álló nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta az A-, C-, E-vitaminnal, béta-karotinnal valamint szelénnel kapcsolatban 2005-ig publikált tanulmányokat. Ezeket az étrend-kiegészítőket antioxidáns hatásukra hivatkozva a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek megelőzésére is alkalmas szerekként forgalmazzák, sőt a kereskedelemben sokszor az öregedést lassító hatásukat is kiemelik.
A kutatók a vizsgálatba eredetileg beválasztott 815 klinikai tanulmányt szigorú rostálásnak vetették alá a megbízhatóság különböző kritériumai szerint. A tanulmányok között a mesterséges vitaminok hasznos és káros hatását bizonyító munkák egyaránt szerepeltek. Amikor azonban 47 darabra szűkítették a kört (ezekben összesen 180 000 fő vett részt), ezeknek a legmegbízhatóbbnak ítélt kutatásoknak az eredménye már egybevágónak bizonyult: az A– és E-vitamin, valamint a béta-karotin nem az előírások szerint történő szedése fokozza a halálozási kockázatot (a kutatók véleménye szerint a C-vitamin és a szelén további vizsgálatot igényelnek).
Nem működik a minél több, annál jobb elv
Mielőtt bárkiben pánikot keltene a fenti eredmény és rohanna a szemétbe üríteni a konyhában található multivitamin tablettáit, érdemes megvizsgálni, hogy mik is azok a vitaminok, miért van szükség rájuk, és milyen természetes vagy mesterséges úton juthatnak a szervezetünkbe.
„A vitaminok nélkülözhetetlen szerves vegyületek: létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, az immunvédekezésben, az enzimek működésében, a vérképzésben és így tovább. Ezekből a vegyületekből csekély a napi szükséglet, de nélkülük nincs megfelelő életműködés. Mindegyik vitaminnak megvan a saját szerepe a szervezetben, egymást nem pótolják és nem is helyettesítik. Ha közülük valamelyik is hiányzik, akkor egyes anyagcsere-folyamatok károsodnak, és kóros tünetek jelentkezhetnek. Testünk – egy-két kivételtől eltekintve – nem képes felépíteni a vitaminokat, ezért ezeket a táplálkozással kell biztosítanunk a szervezet számára. Változatos étrendnél egészséges gyermekek és felnőttek szervezetében nem alakulhat ki vitaminhiány” – mondja Nógrádi Katalin, az [origo] dietetikusa.
Miután tudományos vizsgálatok sora támasztotta alá a – többek között éppen a vitamintartalmánál fogva – helyesen összeállított étrend egészségre gyakorolt számos jótékony hatását, kialakult az a nézet, hogy ezeket a hasznos anyagokat mesterségesen, tiszta formában előállítva, a táplálék kiegészítéseként is be lehet juttatni a szervezetbe. Így terjedtek el fokozatosan az 1980-as évektől kezdve a különféle vitamin– és ásványi anyag tartalmú étrend-kiegészítők. Ezeket a készítményeket napjainkban nagyon sokan fogyasztják, sőt egyre többen és egyre többet vásárolnak belőlük.
„Fontos tisztázni, hogy a vitaminok nem olyan dolgok, amelyeknél a minél több, annál jobb elv működik” – hangsúlyozza Nógrádi. A szakember elmondta: az egészséges embereknek ajánlott napi felvétel (Recommended Dietary Allowance; RDA) a vitaminok többségénél meghatározott (az ajánlott adagokról részletesen lásd korábbi összeállításunkat). Egyes vitaminoknál a biztonságos felső határt is megállapították. „A megfelelő vitaminellátottság valóban nagyon fontos az egészség megőrzése érdekében, de tudni kell, hogy nemcsak az elégtelen, hanem egyes esetekben a túlzott vitaminfelvétel is súlyos következményekkel járhat” – mondja Nógrádi.
Magyarországon 1996 óta van jogszabályi előírás az étrend-kiegészítőkre, és 2004 óta csak az európai uniós szabályozás előírásainak megfelelő termék hozható forgalomba. A rendelet pontosan rögzíti az étrend-kiegészítőkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, s azt is körvonalazza, hogy mennyi a minimális mennyiségük a termék napi adagjában (ez a napi ajánlott felvétel 15%-a). Ugyanakkor a felső határ nincs meghúzva: sajnos a rendelet nem rögzíti a termékek megengedett maximális vitamin-, illetve ásványianyag-tartalmát, ami így akár az ajánlott napi mennyiség többszöröse is lehet. Van más veszélyforrás is: több európai országban és az Egyesült Államokban is piacra kerültek olyan készítmények, amelyek egyes összetevőinek élettani hatását nem tisztázták tudományos vizsgálatokkal. Ezek között az egészségre ártalmas anyagok is előfordultak.