Védi a szívet, mivel gátolja a vérrögképződést, csökkentve a szívinfarktus és a szélütés kockázatát. Ugyanakkor fokozza a, „jó”, vagyis a HDL-koleszterin arányát a vérben, egyszersmind csökkentve a „rossz” LDL-koleszterinét. A szívre és az érrendszerre gyakorolt jótékony hatását elsősorban azok aknázhatják ki, akik dohányoznak, vagy már átestek infarktuson, illetve szélütésen. Emellett ajánlott mindenkinek, aki szeretné megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket.
hiányállapot
B4-vitamin, M-vitamin (Folsav)
A folsav vízben oldódó vitamin. Régebbi szóhasználattal folátként is szokták emlegetni. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, és kiemelten várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét (a velőcsövet) lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása.
Fokozza a tejképződést, véd a bélparaziták és az ételmérgezések ellen, fájdalomcsillapító hatású, legyengült állapotban fokozza az étvágyat.
Réz – ásványi anyag
A réz sokak emlékezetében úgy él, mint mérgező színesfém. Ez alapjában igaz is, nagyobb mennyiségben valóban mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem a réz. Egy felnőtt ember szervezetében körülbelül 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, a szemben és az izmokban találjuk. A cinkhez hasonlóan sok enzim alkotórésze. A réz mintegy 90%-a egy speciális fehérjéhez, az úgynevezett cöruloplazminhoz kötődik.
Réz nélkül a vas nem tud beépülni a hemoglobinba. A C-vitamin csak réz jelenlétében tud hasznosulni a szervezetben. Szerepe van a tirozin nevü aminosav felhasználásában, amely a haj és a bőr pigmentfaktorának része. Kutatások szerint a réz bevitele jótékonyan hat a legkülönbözőbb betegségekben, mint amilyen például a cukorbetegség, a sclerosis multiplex és az idegrendszer más betegségei, epilepszia, a pajzsmirigy működési zavarai stb.
Nátrium – ásványi anyag
Az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található meg, bár fordított arányban, mint a kalcium és a foszfor esetén, hiszen nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. A nátrium – szorosan összefüggve a káliummal – az úgynevezett ozmotikus nyomás fenntartásában fontos szerepet játszik. Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is.
Klór – ásványi anyag
A szervezetben a klór leginkább a sejteken kívüli vízterekben és a gyomorsavban fordul elő legnagyobb arányban. A gyomorsavban a sósav alkotórészeként az emésztés munkáját segíti és készíti elő. A sejteken kívüli terekben a nátrium– és a káliumionokhoz kötődik.
Kálium – ásványi anyag
A kálium körülbelül 150 grammnyi mennyiségben található meg a szervezetben, szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg. Legfontosabb szerepei a nátriummal együtt az ingerület-átvitel, ennek elengedhetetlen eleme, ezen felül a káliumionok szabályozzák a szervezet vízegyensúlyát (a nátriumionokkal együtt), továbbá a szívritmust. A nátrium és a kálium egyensúlya szükséges az idegek és az izmok zavartalan működéséhez.
Bevitelével csökkenthető a magas vérnyomás, segít a a salak és méreganyagok kiürítésében, az allergia tüneteinek enyhítésében. Javítja a szellemi teljesítményt, mivel oxigént juttat az agyba.
Foszfor – ásványi anyag
Elemi állapotban nem fordul elő a szervezetben, vegyületként azonban minden sejtben megtalálható, gyakorlatilag valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. A csontok és a fogak normális szerkezetéhez elengedhetetlen. Lényeges a szív- és a veseműködés szabályozásában. Emellett szükség van rá az idegingerületek továbbításában is.
A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.
D-vitamin (Kalciferol)
A D-vitamin és a rák. Az utóbbi 15 évben végzett kutatások igazolják, hogy a rákok kialakulásában nagy szerepe van a D-vitamin hiányának és ez fordítva is igaz: a D-vitamin véd a rákkal szemben és lassítja a daganatfejlődést. Ezért érdemes nem elkerülni a napfényt, bár elég nagy mostanában a napfény-kerülést ajánló kampány.
A napfény rákellenes hatását már 1937-ben felismerte Sigismund Peller, amerikai orvos. Tanulmányából kiderül, a halálozásokat nézve, hogy Amerikában délről északra haladva folyamatosan nő, északon pedig két és félszer többen halnak meg rákban. Ezután negyven évnek kellett eltelnie, hogy eredményeit újra felismerjék. Majd 1990 tájékán megjelentek a cáfolhatatlan összefüggések a D-vitamin és a különböző ráktípusok között.
A-vitamin
Érdekességek
„Az A-vitaminról kimutatták, hogy számos immunfolyamatban jelentős szerepet vállal, így többek között a tumorellenes aktivitás kiváltásában. A táplálékkal bevitt A-vitamin 70-90 százaléka, előanyagainak a karotinoknak 20-50 százaléka szívódik fel.”
A rákbetegeknél javulást lehet elérni nagy adag A vitaminnal, amik biztonsággal adhatók (bizonyítottan).
B17-vitamin (Laetril)
Az évtized egyik legellentmondásosabb vitaminja. Kémiai szerkezetét tekintve ez a vegyület benzaldehidből, ciángyökből és gencióbiózból álló amigdalin. Barackmagból állítják elő. Ez olyan B-vitamin, ami a sörélesztőben nem fordul elő. Milyen hatásai vannak a B17-vitaminnak? Azt állítják, hogy specifikus rákellenes és azt megelőző tulajdonsága van. Miben található meg a B17-vitamin? A barackban, az alma, a cseresznye, … Olvass tovább