Probiotikumok

A probiotikumok története

Ilja Mecsnyikov (1845-1916) orosz mikrobiológus Pasteur intézetében dolgozott, amikor érdeklődése hirtelen az öregedés vagy még inkább a hosszú élet titka felé fordult. Az ő felfogása szerint a korai öregedésnek és a halálnak az oka az érelmeszesedés, amit a bélben élő „vad, rohasztó baktériumok” termelte mérgek okoznak. Tudomására jutott, hogy Bulgáriában, a hegyi pásztorok között sok a százévesnél is idősebb ember, akik főleg joghurton élnek. Ebből Mecsnyikov arra következtetett, hogy a joghurtban élő tejsavbacilus elpusztítja az általa oly veszedelmesnek vélt rothasztó baktériumokat. Tisztán a joghurtból kitenyésztette a tej alvadását előidéző baktériumfajt, és elkeresztelte bolgár tejbacilusnak, Lactobacilus bulgaricusnak.

Noha a hosszú élet „titkának” a megfejtésében Mecsnyikovot egy kissé elragadta lángoló képzelete, a dolognak mégis volt jelentősége. Egyrészt elindította a joghurtot világkörüli hódító útjára, másrészt felhívta a kutatók figyelmét a bélbaktériumok jelentőségére.

Olvass tovább

Króm – ásványi anyag

A króm a szövetekben fordul elő, ugyan kis koncentrációval, de ez az öregedés hatására még csökken is. A króm szerepe még ma sem tisztázott teljesen, feltételezik, hogy szerepe lehet a koszorúér-betegségek és az I. típusú, fiatalkori cukorbetegség elkerülésében.

Azt biztosan kimutatták, hogy a króm az inzulinnal együtt elengedhetetlen alkotórésze a szénhidrátanyagcserének, továbbá segít a szervezetben eljuttatni a fehérjéket oda, ahol szükség van rájuk.

Az inzulin króm nélkül nem képes kifejteni megfelelő hatását a szénhidrát-anyagcserében. A króm erősíti az inzulinhatást, serkenti a cukoranyagcserét, folyamatosan szabályozza a vércukorszintet, stabilizálja az energia-háztartást.

Olvass tovább

Cink – ásványi anyag

Fontos szerepe van az anyagcsere-folyamatokban, az enzimrendszerek működésében. Számos enzimnek a részét is képezi. Szükséges
a fehérjeszintézishez, a DNS előállításához. Fontos szerepe van a vér sav-bázis egyensúlyának fenntartásában. A szaporodási rendszer valamennyi szervének kifejlődéséhez elengedhetetlen. A prosztata normális működése csak elegendő cink jelenlétében lehetséges. Elősegíti az inzulin hormon képződését. Szabályozó szerepet tölt be az izmok összehúzódásában, és valószínűleg az agy normális működéséhez is szükség van rá.

A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget. A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen.

Olvass tovább

B10-vitamin (PABA)

A PABS-ról régebben azt tartották, hogy a B-vitaminok közé tartozik. Ma már tudjuk, hogy közvetlenül nem életfontosságú tápanyag, de bizonyos mikroorganizmusok (bélbaktériumok) számára nélkülözhetetlen. Ezek a baktériumok hozzátartoznak a szervezet úgynevezett normál flórájához, sőt, mint fentebb említettük, hasznot is hajtanak, pl. vitaminokat termelnek és visszaszorítják a kórokozó baktériumokat. A PABS e jótékony baktériumokon keresztül hat előnyösen a szervezetre.

B10-vitamin (PABA)
B10-vitamin (PABA)

Egyesek azt kívánják, hogy a folsav és a PABS kombinációjának hatására őszülő hajuk visszanyerje eredeti színét. Állatkísérletekben ezt a hatást megfigyelték, így biztosan érdemes megkísérelni, ha valaki más hajszínt szeretne. A hét hat napján napi 1000mg-os nyújtott hatású PABS- készítményből áll a kezelés.

Ha szeretne egyenletesen lebarnulni, PABS-ot tartalmazó kenőcsöt alkalmazzon fényvédőként. Sok hollywoodi filmcsillagot ismerek, aki PABS-ot használ, hogy védekezzék ráncai ellen. A már meglévő ráncokat nem tünteti el, de néhány embernél biztosan késlelteti a kialakulásukat.

Olvass tovább