Javítja az agy, illetve az idegrendszer állapotát, a beteg hangulatát, fokozza életerejét. Hasznos depresszió, félelem, csökkent stressztűrő képesség esetén. Fogyasztása nyomán oldódik a levertség, a félelem, javul a betegek általános közérzete. Az eufóriához hasonló állapot nemcsak idegrendszeri problémák, lelki bajok esetén előnyös, hanem minden más betegségben is jótékony hatású, hiszen fokozza a beteg gyógyulásba vetett hitét, javítja közérzetét.
Ásványi anyagok és nyomelemek
Az ásványi anyagok szerepe, emberi szervezetre gyakorolt hatásai és szükséges beviteli mennyisége. Mennyi szükséges az ásványi anyagokból? Cikkeinkből kiderül!
Bór – ásványi anyag
Csökkenti a kalcium és a magnézium ürülését a vizelettel, ezáltal segíti a csontképzést, akadályozza a csontritkulás kifejlődését. Kutatások szerint a bór ezen felül megakadályozhatja az olyan kopási és elhasználódási jelenségek kialakulását mint az arthritis (izületi gyulladás) speciális fajtái. Feltételezik továbbá, hogy a kalcium hormonális szabályozásában és így a sejtosztódásban is fontos szerepet játszik.
Cink – ásványi anyag
Fontos szerepe van az anyagcsere-folyamatokban, az enzimrendszerek működésében. Számos enzimnek a részét is képezi. Szükséges
a fehérjeszintézishez, a DNS előállításához. Fontos szerepe van a vér sav-bázis egyensúlyának fenntartásában. A szaporodási rendszer valamennyi szervének kifejlődéséhez elengedhetetlen. A prosztata normális működése csak elegendő cink jelenlétében lehetséges. Elősegíti az inzulin hormon képződését. Szabályozó szerepet tölt be az izmok összehúzódásában, és valószínűleg az agy normális működéséhez is szükség van rá.
A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget. A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen.
Ezüstkolloid
Az ezüstkolloid igen finom ezüstrészecskékből álló, tiszta vizes oldat. A jó minőségű ezüstkolloid oldatban még hosszabb állás után sem látható semmilyen zavarosodás, kicsapódás vagy üledék. Nem tartalmaz vegyszert, stabilizátort, kötőanyagot, festéket vagy bármilyen más adalékanyagot. Belsőleg és helyileg egyaránt alkalmazható.
Az ezüstkolloid hatását ahhoz hasonlíthatjuk, mintha egy kiválóan működő második immunrendszer létezne bennünk. A baktériumokba, vírusokba, gombákba és élősdikbe kerülve gátolja azoknak az enzimeknek a hatását, amelyek az egysejtűek anyagcseréjében vesznek részt, így a kórokozó pusztulását okozza. A vírusok fehérjeburkába behatolva károsítja azok szerkezetét,
megakadályozza szaporodásukat, és elősegíti kiürülésüket a szervezetből. Az ezüstkolloid több mint 600-féle kórokozó elpusztítására
képes. Elsősorban a vékonybélből szívódik fel, így nem károsítja a vastagbélben élő, szervezetbarát baktériumokat.
Fluor – ásványi anyag
Foszfor – ásványi anyag
Elemi állapotban nem fordul elő a szervezetben, vegyületként azonban minden sejtben megtalálható, gyakorlatilag valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. A csontok és a fogak normális szerkezetéhez elengedhetetlen. Lényeges a szív- és a veseműködés szabályozásában. Emellett szükség van rá az idegingerületek továbbításában is.
A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.
Jód – ásványi anyag
A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A „sugárzásvédő” hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni.
A szervezetben található jód kétharmad része a pajzsmirigyben összpontosul. A jód a pajzsmirigyhormonok (tiroxin – T4 és trijódtironin – T3) alapanyaga. A pajzsmirigyhormonok az anyagcsere legfőbb szabályozói, ezért akár a jódhiány, akár a jódfelesleg erőteljesen befolyásolja az anyagcserét, a testsúlyt, az egész hormonrendszer működését. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.
Kalcium – ásványi anyag
Erős csontok és egészséges fogak csak megfelelő mennyiségű kalcium jelenlétében alakulhatnak ki, illetve maradhatnak meg. A kalcium segít a szervezetnek a szabályos szívműködésben, a mélyebb alvásban. Támogatja az idegrendszert, különösen az idegingerületek átadását. Részt vesz a vas felszívódásában. Hasznos lehet azoknak is, akik túlságosan érzékenyek a stresszre, fokozott hajlamuk van gyulladásra, egyes izomcsoportok görcsére. Mérsékli a légúti allergiás tünetek erősségét. Hasznos lehet hát- és derékfájásban szenvedőknek illetve azoknak a tizenéveseknek, akiknek „növekedési fájdalmaik” vannak.
Kálium – ásványi anyag
A kálium körülbelül 150 grammnyi mennyiségben található meg a szervezetben, szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg. Legfontosabb szerepei a nátriummal együtt az ingerület-átvitel, ennek elengedhetetlen eleme, ezen felül a káliumionok szabályozzák a szervezet vízegyensúlyát (a nátriumionokkal együtt), továbbá a szívritmust. A nátrium és a kálium egyensúlya szükséges az idegek és az izmok zavartalan működéséhez.
Bevitelével csökkenthető a magas vérnyomás, segít a a salak és méreganyagok kiürítésében, az allergia tüneteinek enyhítésében. Javítja a szellemi teljesítményt, mivel oxigént juttat az agyba.
Klór – ásványi anyag
A szervezetben a klór leginkább a sejteken kívüli vízterekben és a gyomorsavban fordul elő legnagyobb arányban. A gyomorsavban a sósav alkotórészeként az emésztés munkáját segíti és készíti elő. A sejteken kívüli terekben a nátrium– és a káliumionokhoz kötődik.