Vitaminok, ásványi anyagok szükségessége, hasznossága
Vitaminra szükségünk van – ezt mindenki tudja. Most azt is megtudhatja, hogy az egyes vitaminokból mennyire van szüksége, vagy éppen hogyan biztosíthatja természetes úton őket szervezete számára. Sőt azt is, ki fedezte fel a vitaminokat, és milyen tévhitek élnek bennünk róluk.
Összeszedtünk 8 érdekességet, melyekről talán még nem hallott. Ha pedig már ismeri őket, nem árt, ha emlékeztetjük a vitaminszedés fontosságára!
Az étrend-kiegészítő készítményeket (melyeket sokszor táplálék-kiegészítőként emlegetünk) drogériákban, gyógyszertárakban, és nagyobb üzletekben a gyógyszerek vagy éppen a kenyérpirítók és mosógépek mellett egyaránt megtalálhatjuk és megvásárolhatjuk. Sok hiedelem és félreértés kapcsolódik hozzájuk, ezeket próbájuk most meg eloszlatni.
A szintetikus vitaminok, amiket ma majdnem minden egyes gyógyszermárkában forgalmaznak, veszélyesek lehetnek az egészségünkre.
Például a C vitamin (ascorbic acid) szintetikus formája megvastagíthatja az szív artéria falait 2.5-szörösen, ami szívbetegséghez vezethet.
Az A, E, B, stb. vitaminok szintetikus formája is legalább ennyire veszélyes lehet. A legtöbb piacon levő vitamin, amit most gyártanak, inkább szintetikus vitamint tartalmaz, mint teljes vitaminokat, amit zöldségből vagy gyümölcsből nyernek, mivel a szintetikus vitaminokat olcsóbb előállítani.
Néhány alapvető fontosságú dologról sosem hallunk a szintetikus vitaminok reklámhirdetéseiben, pedig sok embert érdekelne bizonyára az a tény, hogy miközben egészségét óvni akarja, mennyire árthat szervezetének.
Az egyik fontos tényező, hogy a szintetikus vitamin sosem képes teljes mértékben betölteni ugyanazt a szerepet, mint a természetes vitamin. E mellett a szintetikus vitaminok csökkentik más tápanyagok hasznosulását a szervezetben, és a vesét is megterhelik.
Aki valaha is tanult biokémiát, jól tudja, hogy a vitaminok működéséhez nem csupán a vitamin-molekulára van szükség, hanem mellette enzimekre, koenzimekre, kofaktorokra. Ezek mind megtalálhatóak a természetes vitaminforrásokban, de a szintetikus formulákban már nem.
A modern, felgyorsult életvitel mellett sokaknak nincs ideje megfelelő rendszerességgel megfelelő minőségű táplálékot fogyasztani. Ezért vonzó megoldásnak tűnhet, hogy csak „bekapunk egy tablettát”, és már ki is küszöböltük az egészségtelen táplálkozás káros hatását. Úgy gondolhatjuk, hogy ettől javul a közérzetünk, erősödik a szervezetünk, de legalábbis így nyugtatjuk meg lelkiismeretünket.
Az 1990-es évek közepe óta felmerült a gyanú, hogy a mesterséges készítményekben bevitt antioxidánsok korábban feltételezett pozitív hatása nem megalapozott, sőt túl nagy mennyiségben fogyasztva károsak is lehetnek. Először 1994-ben jelentek meg egy Finnországban végzett nagy klinikai vizsgálat eredményei, melyek felvetették a káros hatás lehetőségét. Azóta több vizsgálat is a résztvevők körében megemelkedett összhalálozásról számolt … Olvass tovább
Manapság sokan szednek vitaminkészítményeket, táplálékkiegészítőket, hogy megelőzzenek betegségeket, vitaminhiányt, de vajon valóban hasznosak-e ezek számunkra? Okozhatnak-e táplálékkiegészítők rákot? Erről ma még a tudósok is vitáznak, az azonban tény, hogy a helyes életvitelt nem pótolják. Okozhat-e rákot a multivitamin? Sok ember annak reményében szed multivitamint, hogy megelőzze a betegségeket, de egy új tanulmány szerint a multivitamint … Olvass tovább
A K-vitamin (Fillokinon) zsírban oldódó vitamin. Megjelenési formájában hasonlóan a D-vitaminhoz több megjelenési formában is létezik, így a szervezetben megtalálható a K1-vitamin és K2-vitamin is. A K1-vitamin jellemzően zöld növényekben lelhető fel, míg a K2-vitamint inkább a baktériumok szintetizálják. A K-vitamin is rendelkezik úgynevezett elővitaminnal, provitaminnal, mely provitamin a menadion. A K-vitamin bár zsíroldékony vitamin mégsem raktározódik túl hosszú ideig a szervezetben. Terhesség utolsó heteiben nem javasolt a szedése. A K-vitamin szedése esetén ügyelni kell arra,hogy az A-vitamin gátolhatja a K-vitamin felszívódását.
Az E-vitamint más néven tokoferolként ismerhetjük, és szintén zsírban oldódik. Számos olyan vegyület van, amelynek hatása hasonlít az E-vitaminéra, ezek a különböző (alfa, béta, gamma) tokoferolok. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegőn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különböző zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelőzésére.
A D-vitamin és a rák. Az utóbbi 15 évben végzett kutatások igazolják, hogy a rákok kialakulásában nagy szerepe van a D-vitamin hiányának és ez fordítva is igaz: a D-vitamin véd a rákkal szemben és lassítja a daganatfejlődést. Ezért érdemes nem elkerülni a napfényt, bár elég nagy mostanában a napfény-kerülést ajánló kampány.
A napfény rákellenes hatását már 1937-ben felismerte Sigismund Peller, amerikai orvos. Tanulmányából kiderül, a halálozásokat nézve, hogy Amerikában délről északra haladva folyamatosan nő, északon pedig két és félszer többen halnak meg rákban. Ezután negyven évnek kellett eltelnie, hogy eredményeit újra felismerjék. Majd 1990 tájékán megjelentek a cáfolhatatlan összefüggések a D-vitamin és a különböző ráktípusok között.