Csökkenti a kalcium és a magnézium ürülését a vizelettel, ezáltal segíti a csontképzést, akadályozza a csontritkulás kifejlődését. Kutatások szerint a bór ezen felül megakadályozhatja az olyan kopási és elhasználódási jelenségek kialakulását mint az arthritis (izületi gyulladás) speciális fajtái. Feltételezik továbbá, hogy a kalcium hormonális szabályozásában és így a sejtosztódásban is fontos szerepet játszik.
Vitaminlexikon
Vitaminhiány
A vitaminhiányos betegségek (avitaminózisok) jellegzetes kórképek. Régen a vitaminhiány lényegét csak egy-egy ilyen betegség megelőzésében, illetve kezelésében látták (pl. skorbut/C-vitaminhiány, angolkór/D-vitaminhiány). Ez a gondolkodásmód azt a veszélyt hordozta magában, hogy az avitaminózis (vitaminhiány) jellegzetes tüneteinek hiányában a szervezet vitamin ellátottságát kielégítőnek tekintették. Csak később fedte fel az orvostudomány azt a tényt, hogy a vitaminhiány nem … Olvass tovább
25 táplálék, mely nem hiányozhat az étrendünkből!
Néhány táplálék kifejezetten egészségvédő hatású, míg mások olyan elemeket tartalmaznak, amelyek gátolják ezeket a folyamatokat. Összegyűjtöttük azokat a zöldségeket, illetve gyümölcsöket, amelyeket érdemes beiktatni az étrendünkbe. Szemezgessünk bátran, meglepetést is okozhat a lista.
Melyik vitamint miben találjuk meg?
Részletes lista a a vitaminok természetes forrásairól és a szervezetünkben betöltött szerepeikről. A-vitamin Máj, vese, tojássárgája, vaj, tej, tejtermék, sötétzöld (pl.: spenót) vagy mélysárga zöldségek és gyümölcsök. B1-vitamin Más néven Tiamin: hús, belsőségek, tojás, gabonafélék héja, teljes kiőrlésű gabona, sötétzöld leveleű zöldségek, burgonya. B2-vitamin Más néven Riboflavin: hús, tej, sajt, élesztő, zöldségek, főzelékfélék, cereáliák. B3-vitamin … Olvass tovább
Amit biztosan tudunk a vitaminokról
A felsorolt ellentmondások miatt az alábbiakban összefoglaljuk a mesterséges vitaminkészítményekkel kapcsolatos, bizonyított tényeket.
– A vitaminok és ásványi anyagok különböző kémiai formában fordulhatnak elő. Sok étrend-kiegészítő az olcsóbban előállítható, ugyanakkor a szervezet számára kevésbé hasznosítható formát tartalmazza.
– Ezzel szemben a természetes formában, táplálékkal elfogyasztott vitaminok felszívódási képessége nagyobb, jobban hasznosulnak, mint a laboratóriumban készített változatok. Az ételek a vitaminok mellett más értékes anyagokat (például rostokat, ásványi anyagokat) is tartalmaznak. Ezek szintén hozzájárulnak szervezetünk egészséges működéséhez. A zöldségek, gyümölcsök tehát nem pusztán vitamintartalmuk miatt, hanem sokkal inkább összes alkotóelemük finom összhangja és egyensúlya segítségével hatnak előnyösen a szervezetben.
– A zsírban oldódó vitaminokat a szervezet képes elraktározni, egyesekből pedig kisebb mennyiséget maga is előállít. Nehéz viszont megállapítani a szervezet aktuálisan szükséges vitaminszintjét. Ezért ezek bevitelével vigyázni kell: előfordulhat kellemetlen tüneteket vagy komolyabb betegséget is okozó túladagolás.
– Más a helyzet a vízoldékony vitaminokkal: mivel ezeket a szervezet nem tárolja, a fel nem használt felesleg még aznap ki is ürül. Ezért végül, de nem utolsó sorban megfontolandó az anyagi érv is: míg a mesterséges készítmények vitamintartalmának egy jelentős része a WC-ben végzi, az ezekre fordított pénzt zöldségre és gyümölcsre is költhettük volna.
Vita a vitaminokról
A patikákban, a drogériákban számtalan vitamintartalmú étrend-kiegészítő található a polcokon. A laikusnak nehezére eshet eldönteni, hogy vajon szükségesek, egyáltalán valóban hasznosak-e ezek a készítmények, és ha igen, melyikük a legmegbízhatóbb. Ennél meglepőbb viszont az, hogy a tudományos világ sincs ezzel másként: ahány tanulmány vagy vizsgálat készül, mind más és más következtetésre jut a multivitaminokkal kapcsolatban. A változatos palettáról nem hiányoznak a szélsőséges vélemények sem: egyesek feltétlenül javasolják a mesterséges vitaminkészítményeket, mások viszont azok halálozási kockázatot növelő hatásáról számolnak be.
Gyümölcsök vitamintartalma
Valószínűleg sokszor hallottad már, hogy aki kellő gyümölcsmennyiséget fogyaszt, annak sokkal ellenállóbb lesz a szervezete, mint azoké, akik nem fogyasztanak ezekből oly gyakran. Napjainkban sajnos csak nagyon kevés ember tud vagy akar erre kellő figyelmet fordítani. Pedig, ha mindnyájan oda tudnánk erre a dologra figyelni, akkor minimalizálhatnánk a megbetegedések számát.
A gyümölcsöket leginkább reggelire ajánlatos fogyasztani, így a legmegfelelőbben tölthetjük fel a szervezetünket vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Ha nincs éppen otthonunkban gyümölcs, akkor azok helyett fogyaszthatunk gyümölcsleveket is. Ma már a boltokban egyre több fajta gyümölcsitalt lehet kapni. Igyekezzünk ezekből úgy választani, hogy minél nagyobb legyen bennük a gyümölcstartalom.
Minden egyes gyümölcsnek más és más jótékony hatása van a szervezetre, éppen ezért próbáljunk meg minél több fajtát fogyasztani. Fogyókúra alatt sokan előszeretettel esznek ezekből, de nem is tudják, hogy vannak olyan gyümölcsök, amik fogyasztása nagyobb mennyiségben éppen az ellenkező hatást váltja ki. Nézzünk meg pár gyümölcsöt, hogy miket is tartalmaznak pontosan, milyen hatásaik vannak, hogy ne essünk ezekbe a hibákba.
Mikor hatástalanok a vitaminok?
B-vitaminokat és folsavat szedő hölgyek körében a szívinfarktus vagy a szélütés nem fordult elő ritkábban, mint azoknál, akik nem kaptak vitaminkezelést. A vizsgálatban csaknem hatezer nő vett részt, az eredményeket az Amerikai Orvosszövetség tudományos hetilapja közölte.
Az egyik leghosszabb időtartamú vitamintanulmány adatai nemrég jelentek meg a tudományos szakirodalomban. A WAFACS betűszóval jelzett vizsgálat csaknem nyolc éve indult és a résztvevő, átlagosan 63 éves hölgyek egyik csoportja B-vitamint és folsavat szedett, a véletlenszerűen kiválasztott másik csoport tagjai pedig csak ugyanolyan külsejű, de vitamint nem tartalmazó tablettát kaptak.
Javasolt napi vitaminbevitel (RDA)
RDA (Recommended Dietary Allowance)
Ahhoz, hogy ne szenvedjünk hiányt egy vitaminból sem, az Amerikai Táplálkozástani Intézet az 1950-es években meghatározta és standardizálta az egyes vitaminok és ásványi anyagok optimális mennyiségét, amelyet RDA-nak (Recommended Dietary Allowance), azaz Ajánlott napi táplálékbevitelnek nevezett el. Természetesen ennek meghatározására számos táplálkozás-élettani, biológiai és táplálkozás-epidemiológiai kutatást végeztek el a szakemberek. Az RDA minden egyes vitaminra és ásványi sóra megadja a javasolt bevitel mennyiségét. Ennek mintájára számos ország – így hazánk is – létrehozta saját RDA értékeit, figyelembe véve az ország éghajlatát, földrajzi sajátosságait, stb.
Tévhitek a vitaminokról
A C-vitamin túlzott bevitele vesekövet okoz.
1996 júniusában egy közlemény jelenti, hogy 45.251 férfi közreműködésével végzett kísérletben 6 éven át 1.500 vagy ennél is több mg C-vitamint kaptak naponta (ez veszélyesen soknak számít a gyógyszeripar által kitalált RDA-hoz képest). Életkoruk 40-75 év között volt, mivel ebben a korban a leggyakoribb a vesekőképződés.
A felmérés nem támasztotta alá azt, hogy a C-vitamin növeli a vesekőképződés esélyét, azaz nyugodtan kijelenthetjük, hogy a “nagy” adagban bevitt C-vitamin nem növeli a vesekőképződés kockázatát. (Joggal felmerül a kérdés, hogy az 1.500 mg akkor miért is veszélyesen sok? És miért hallgatnak arról, hogy 8.000 mg C-vitamin-t fogyasztott naponta annak felfedezője, Szent György Albert?)