Mangán – ásványi anyag

Hozzájárul a normális izomreflexekhez, csökkenti az idegek ingerelhetőségét, adagolásával hamarabb elmúlik a fáradtság. Segíthet visszatérő szédülések leküzdésében, az agy koncentráló- és emlékezőképességének javításában.

A mangán a felnőtt szervezetben mintegy 10-20 mg-nyi mennyiségben található meg. Kis mennyisége ellenére számos enzim felépítésében és működésben vesz részt:

Részt vesz azoknak az enzimeknek az aktiválásában, amelyeknek szerepük van a C-vitamin, a B1-vitamin és a biotin (B7 vitamin) beépülésében. Szükséges az egészséges csontszerkezethez, közreműködik a pajzsmirigyhormon, a tiroxin képződésében. A táplálék megfelelő emésztéséhez, az emésztőenzimek hibátlan funkciójához, a központi idegrendszer és az ivarszervek működéséhez is szükség van rá.

Olvass tovább

Magnézium – ásványi anyag

Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm magnézium található, amely egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. A magnéziummal gyakran találkozhatunk úgy is, mint az idegrendszer védő hatású ásványi anyagával. Ez valójában találó is, hiszen nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre.

Elengedhetetlen a normális kalcium-, nátrium-, kálium– és foszforegyensúlyhoz, illetve ioncseréhez, valamint a C-vitamin hasznosulásához. Az idegek, az izmok és számos enzim hatékony működése lehetetlen nélküle. Több mint 300-féle kulcsfontosságú enzim működésének szabályozásában vesz részt, ekként jelentős szerepe van a szénhidrátok, a zsírok, a nukleinsavak és a fehérjék anyagcseréjében, továbbá az energiatermelő és -felhasználó folyamatokban.

Olvass tovább

Króm – ásványi anyag

A króm a szövetekben fordul elő, ugyan kis koncentrációval, de ez az öregedés hatására még csökken is. A króm szerepe még ma sem tisztázott teljesen, feltételezik, hogy szerepe lehet a koszorúér-betegségek és az I. típusú, fiatalkori cukorbetegség elkerülésében.

Azt biztosan kimutatták, hogy a króm az inzulinnal együtt elengedhetetlen alkotórésze a szénhidrátanyagcserének, továbbá segít a szervezetben eljuttatni a fehérjéket oda, ahol szükség van rájuk.

Az inzulin króm nélkül nem képes kifejteni megfelelő hatását a szénhidrát-anyagcserében. A króm erősíti az inzulinhatást, serkenti a cukoranyagcserét, folyamatosan szabályozza a vércukorszintet, stabilizálja az energia-háztartást.

Olvass tovább

Klór – ásványi anyag

A szervezetben a klór leginkább a sejteken kívüli vízterekben és a gyomorsavban fordul elő legnagyobb arányban. A gyomorsavban a sósav alkotórészeként az emésztés munkáját segíti és készíti elő. A sejteken kívüli terekben a nátrium– és a káliumionokhoz kötődik.

Olvass tovább

Kálium – ásványi anyag

A kálium körülbelül 150 grammnyi mennyiségben található meg a szervezetben, szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg. Legfontosabb szerepei a nátriummal együtt az ingerület-átvitel, ennek elengedhetetlen eleme, ezen felül a káliumionok szabályozzák a szervezet vízegyensúlyát (a nátriumionokkal együtt), továbbá a szívritmust.  A nátrium és a kálium egyensúlya szükséges az idegek és az izmok zavartalan működéséhez.

Bevitelével csökkenthető a magas vérnyomás, segít a a salak és méreganyagok kiürítésében, az allergia tüneteinek enyhítésében. Javítja a szellemi teljesítményt, mivel oxigént juttat az agyba.

Olvass tovább

Kalcium – ásványi anyag

Erős csontok és egészséges fogak csak megfelelő mennyiségű kalcium jelenlétében alakulhatnak ki, illetve maradhatnak meg. A kalcium segít a szervezetnek a szabályos szívműködésben, a mélyebb alvásban. Támogatja az idegrendszert, különösen az idegingerületek átadását. Részt vesz a vas felszívódásában. Hasznos lehet azoknak is, akik túlságosan érzékenyek a stresszre, fokozott hajlamuk van gyulladásra, egyes izomcsoportok görcsére. Mérsékli a légúti allergiás tünetek erősségét. Hasznos lehet hát- és derékfájásban szenvedőknek illetve azoknak a tizenéveseknek, akiknek „növekedési fájdalmaik” vannak.

Olvass tovább

Jód – ásványi anyag

A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A „sugárzásvédő” hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni.

A szervezetben található jód kétharmad része a pajzsmirigyben összpontosul. A jód a pajzsmirigyhormonok (tiroxin – T4 és trijódtironin – T3) alapanyaga. A pajzsmirigyhormonok az anyagcsere legfőbb szabályozói, ezért akár a jódhiány, akár a jódfelesleg erőteljesen befolyásolja az anyagcserét, a testsúlyt, az egész hormonrendszer működését. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.

Olvass tovább

Foszfor – ásványi anyag

Elemi állapotban nem fordul elő a szervezetben, vegyületként azonban minden sejtben megtalálható, gyakorlatilag valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. A csontok és a fogak normális szerkezetéhez elengedhetetlen. Lényeges a szív- és a veseműködés szabályozásában. Emellett szükség van rá az idegingerületek továbbításában is.

A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.

Olvass tovább

Fluor – ásványi anyag

A fluor fő szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van, 95%-ban ebben a két szervben található is. A fogszuvasodás – amely sajnos népbetegség – egyik oka éppen az elégtelen fluorbevitel. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott vízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról gondoskodni kell.

Olvass tovább

Cink – ásványi anyag

Fontos szerepe van az anyagcsere-folyamatokban, az enzimrendszerek működésében. Számos enzimnek a részét is képezi. Szükséges
a fehérjeszintézishez, a DNS előállításához. Fontos szerepe van a vér sav-bázis egyensúlyának fenntartásában. A szaporodási rendszer valamennyi szervének kifejlődéséhez elengedhetetlen. A prosztata normális működése csak elegendő cink jelenlétében lehetséges. Elősegíti az inzulin hormon képződését. Szabályozó szerepet tölt be az izmok összehúzódásában, és valószínűleg az agy normális működéséhez is szükség van rá.

A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget. A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen.

Olvass tovább