A D-vitamin és a rák. Az utóbbi 15 évben végzett kutatások igazolják, hogy a rákok kialakulásában nagy szerepe van a D-vitamin hiányának és ez fordítva is igaz: a D-vitamin véd a rákkal szemben és lassítja a daganatfejlődést. Ezért érdemes nem elkerülni a napfényt, bár elég nagy mostanában a napfény-kerülést ajánló kampány.
A napfény rákellenes hatását már 1937-ben felismerte Sigismund Peller, amerikai orvos. Tanulmányából kiderül, a halálozásokat nézve, hogy Amerikában délről északra haladva folyamatosan nő, északon pedig két és félszer többen halnak meg rákban. Ezután negyven évnek kellett eltelnie, hogy eredményeit újra felismerjék. Majd 1990 tájékán megjelentek a cáfolhatatlan összefüggések a D-vitamin és a különböző ráktípusok között.
D-vitamin (Kalciferol) részletesen
A D-vitamin zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az idős korra erősen csökken. Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2- és a D3-vitamint. D2-vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3-vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.
Mihez szükséges a D-vitamin?
- A kalcium és a foszfor felszívódása.
- A csontképződés folyamata.
- A kalcium és foszfor beépülése.
- A csontok egészséges fejlődéséhez.
- A csontok gyógyulása például törés után.
- A csontritkulás megelőzése.
Egyéb tapasztalatok a D-vitamin kapcsán
- Biztosítja az idegrendszer és a szív megfelelő működését.
- Segít bizonyos rákbetegségek lelassításában vagy visszafordításában.
- C-vitaminnal és A-vitaminnal együtt szedve megelőzheti a megfázásos betegségek kialakulását.
Napi javasolt mennyisége 400 NE.
Miben található meg a D-vitamin?
Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.
Hiányállapotok a D-vitamin kapcsán
D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.
Napi D-vitamin szükséglet:
Gyermekek számára:
| fél éves korig: | 10 µg D vitamin |
| fél és 1 év között: | 10 µg D vitamin |
| 1 és 3 év között: | 10 µg D vitamin |
| 4 és 6 év között: | 10 µg D vitamin |
| 7 és 10 év között: | 10 µg D vitamin |
Nők számára:
| 11 és 14 év között: | 10 µg D vitamin |
| 15 és 18 év között: | 10 µg D vitamin |
| felnőtt korban: | 6 µg D vitamin |
| terhesség alatt: | 10 µg D vitamin |
| szoptatás idején: | 10 µg D vitamin |
Férfiak számára:
| 11 és 14 év között: | 10 µg D vitamin |
| 15 és 18 év között: | 10 µg D vitamin |
| felnőtt korban: | 5 µg D vitamin |
Miben mennyi van?
| Margarin: | 7,5 µg/100 g D vitamin |
| Tojássárga: | 60 µg/100 g D vitamin |
| Lazac: | 10 µg/100 g D vitamin |
| Kaviár: | 6 µg/100 g D vitamin |