Mit is jelent a vitamin és az étrend-kiegészítő egyáltalán? Mindenekelőtt járjuk körbe a vitamin fogalmát. Tudnunk kell, hogy maga a vitamin szó ezt jelenti: az élethez szükséges anyag.
Vitaminnak, vitaminoknak nevezhetjük azokat a szerves anyagokat, amelyek elengedhetetlenek az élő sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz és közreműködnek azoknak a biokémiai folyamatoknak a szabályozásában, amelyek során a táplálék hasznosul a szervezetben, valamint belőle energia keletkezik.
A vitaminok többféleképpen csoportosíthatók. Mindössze két vitaminról, a D-vitaminról és a K-vitaminról tudjuk, hogy szervezetünk képes az előállításukra, a többi vitamint azonban ételeinkkel és étrend-kiegészítőkkel kell bejuttatnunk a szervezetünkbe. Abban az esetben ha akár csak egy fontos vitamin, ásványi anyag, vagy nyomelem hiányzik a szervezetünkből, esetleg a szükségesnél kevesebb van belőle, akkor károsodnak a szervezet egészséges élettani folyamatai. Először különböző panaszok jelentkeznek, majd később akár hiánybetegségek is kialakulhatnak. Jó tudni, hogy már egy vitamin-hiányában is vitamin-hiányállapotról beszélünk!
Miért szedjük a vitaminokat?
Felmerülhet a kérdés, egyáltalán miért van szükség vitaminok és más étrend- (vagy táplálék-) kiegészítők fogyasztására?
Még ma is sokszor hallhatjuk képzett, szakmájuk fejlődésével lépést tartó orvosoktól is, hogy általában felesleges étrend-kiegészítőket szedni, hiszen ha valaki kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozik, akkor valamennyi szükséges vitamin, ásványi anyag és nyomelem a megfelelő mennyiségben bekerül a szervezetébe.
Sajnos egyértelmű azonban, hogy ez az álláspont már túlhaladottnak számít, több okból kifolyólag is.
Miért? Táplálékaink ma már messze nem olyan minőségűek, mint amilyenek egy-két évszázaddal, vagy akár 1-2 évtizeddel ezelőtt fogyasztottunk. A termőföldek is alapvető hiányosságokban szenvednek, az ilyen, sok esetben silány termőtalajról pedig következetesen nem nőhetnek ki teljes értékű növények.
Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a korszerű mezőgazdaságban alkalmazott különféle vegyszerek (növényvédő és gyomirtó készítmények) nagyon is károsító hatásáról sem. A károsító hatáshoz természetesen nagyban hozzá járul annak a levegőnek és víznek a minősége, amely napjainkban már sok mindennek nevezhető, éppen csak tisztának, vagy az egészségre ártalmatlannak nem. Nem nehéz elképzelni, hogy az a zöldség, vagy gyümölcs, amely szennyezett talajon terem, hasonlóan „tiszta” vízzel öntözik (manapság az esővíz sem olyan tiszta, mint évtizedekkel ezelőtt) és szennyezett levegő veszi körül, szolgálhat-e a tápanyagok kifogástalan, vagy akár megfelelő forrásául?
A fentiekre a válasz nyilvánvaló és ez még nem minden. A mai kor embere másképpen él, mint az ősei: Soha nem ér teendői végére, rohan, erősen stresszel és természetesen ugyanaz a levegő és víz szolgál számára is, mint amely a növényeknek. A modern ember mindezek felett általában helytelenül lélegzik; felületesen, kapkodva és hibásan táplálkozik, továbbá gyakran tér be a gyorséttermekbe, ahol egészségesnek aligha nevezhető ételeket vesz magához, alig-alig mozog, gyakran nyúl az alkohol, a cigaretta, esetleg valamilyen tudatmódosító szer után. Az csak hab a tortán, hogy ha megfájdul valamije, azonnal bekap egy szem gyógyszert: amikor nem tud elaludni, „természetesen” az altatót hívja segítségül.
Az ember általában nem is gondol arra, hogy a gyógyszerrel többnyire csak a tüneteit nyomja el, a tüneti kezelés viszont a baj okát nem szünteti meg; ezzel ellentétben gyakran szintetikus, testidegen anyagot juttat be a szervezetébe. Érdemes még megemlíteni a gyógyszerek gyakori mellékhatásait és azok következményeit.
Egy önmagáért beszélő, elég riasztó adat: A Nagy-Britanniában nemrég végzett tudományos kutatás eredményei szerint 18. 820 kórházi felvétel közül 1.225 volt bizonyíthatóan kapcsolatba hozható valamilyen gyógyszer-mellékhatással, vagyis a kórházba került betegek 6,5%-a gyógyszer-mellékhatás miatt került oda! (A cikket 2004-ben az egyik legtekintélyesebb orvosi szaklap, a British Medical Journal közölte.) Gyaníthatóan hazánkban (sem) javult a helyzet azóta.
Környezetünk telis-tele van az egészségre ártalmas elektro- mágneses sugárzást kibocsátó eszközökkel, mint amilyen a televízió, a számítógép monitorja, a mikrohullámú sütő és a mindenki zsebében ott lapuló mobiltelefon. Ha valaki azt mondja, hogy „élni sem tud nélkülük”, nem is gondol rá, hogy kétségtelenül az igazat fogalmazza meg!
A fentiekben vázolt tények és káros folyamatok külön-külön és együttesen is a sejtkárosító szabad gyökök fokozott képződéséhez, ezen felül pedig az egészség korai megromlásához vezethetnek. Talán nem véletlen az sem, hogy miért olyan sok napjainkban a „civilzációs betegség”: az allergiás, asztmás vagy más betegségben szenvedő gyermek.
Lassan talán mindenki számára világossá válik, hogy a mai kor emberének őseihez képest jóval több vitaminra, ásványi anyagra és nyomelemre van szüksége. Amikor valaki erre rádöbben, természetessé válik számára, hogy a tudatos és egészséges táplálkozás mellett étrend-kiegészítőket szedjen. Ezzel azonban még mindig nem tett meg mindent az egészségéért, hiszen a helyes életmódra, a rendszeres mozgásra és lazításra (pihenésre) ugyancsak szüksége van, de kétségtelen, hogy egy fontos lépéssel előbbre jutott.
Vízben és zsírban oldódó vitaminok
A vitaminokat általában aszerint csoportosítják, hogy vízben, vagy zsírban oldódnak-e. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie, hiszen a vízoldható (vagy vízoldékony) vitaminok szervezetben fel nem használt része a bevitel után néhány órával már kiürül a vizelettel, ellentétben a zsírban oldódó vitaminokkal, melyek hosszabb ideig elraktározódnak. A vízoldékony vitaminok esetében tehát különösebb kockázat nélkül, általában emelt dózist is bevehetünk, míg a zsíroldékony vitaminok esetében feltétlenül nagyobb körültekintés szükséges. A zsíroldékony vitaminokat hosszabb időn át, folyamatosan nem szabad szedni, mert azok könnyen felhalmozódhatnak, és vitamin-túladagolás következhet be.
Könnyű megjegyezni, mely vitaminok tartoznak a zsíroldékony vitaminok közé: az A-vitamin, a D-vitamin, az E-vitamin, az F-vitamin és a K-vitamin: Az összes többi vitamin vízben oldódik. A vízben oldódó vitaminoknál is akad egy kivétel: ez a B12-vitamin, amely hosszabb ideig is megmarad a szervezetben.
Gyógyszerrel együtt vagy külön-külön fogyasszuk a vitaminokat?
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy alkalmazhat-e és egyáltalán célszerű-e étrend-kiegészítőt szedni esete, vagy állandó gyógyszerfogyasztás mellett? Általános alapelv, hogy az orvos által felírt gyógyszert ne helyettesítsük étrend-kiegészítővel, vagy ha mégis ez a szándékunk, beszéljük meg a kezelőorvossal!
Ha jól választunk, vagyis az étrend-kiegészítővel elérjük a kívánt gyógyhatást hatást, akkor nagy valószínűséggel szükség lehet a korábban beállított gyógyszeradagolás módosítására is. Szintén fontos szempont, hogy az étrend-kiegészítők elsősorban egészségünk fenntartására, illetve a betegségek megelőzésére valók.
A vitaminok használhatók a gyógyulás meggyorsítására is, de elsősorban kiegészítő terápiaként.
Tudni kell, hogy a legtöbb étrend-kiegészítőt étkezés közben vagy utána célszerű bevenni, mert az ilyenkor aktívabb emésztési és felszívódási folyamatok miatt a hatóanyag hatékonyabban hasznosul. Ezzel szemben az üres gyomorra bevett étrend-kiegészítő gyorsan áthaladhat az emésztőrendszeren és eközben esetleg félig, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem hasznosul.
Néhány étrend-kiegészítő kapcsán azonban itt is előfordulhat kivétel: a ginzeng reggel, éhgyomorra bevéve fejti ki a legjobban állóképességét fokozó, élénkítő hatását. Javára írható még, hogy természetesen sokkal egészségesebb, hasznosabb, mint a kávé, vagy a szintetikus energiaitalok!
Az egyes étrend-kiegészítők között ismertek kölcsönhatások is, amelyek egyaránt lehetnek kedvezőek és kedvezőtlenek is. A ginzengnél maradva pl., a C-vitamint együtt ne vegyünk be, mert gyengítik egymás hatását. Hasonló a helyzet a vassal és az E-vitaminnal is. Ismeretes a szinergizmus jelensége is, amely azt jelenti, hogy egyes vitaminok és ásványi anyagok egyszerre elfogyasztva erősítik egymás jótékony hatását. Ilyenek pl. az E-vitamin és a szelén.
Ugyancsak lényeges, hogy a gyógyszereket ős az étrend-kiegészítőket soha ne vegyük be egyszerre. Ilyenkor ugyanis bármelyik csökkentheti a másik hatását, illetve kedvezőtlen kölcsönhatásba léphetnek egymással. Ezért aki gyógyszert szed, vegye be a megszokott időpontban, a táplálék-kiegészítők szedésével pedig várjon még egy-másfél órát.
Egyben, vagy darabokban érdemes a vitaminokat fogyasztani?
Néhány étrend-kiegészítő fogyasztásakor kifejezetten sok folyadékot szükséges elfogyasztani. Különösen igaz ez akkor, ha az adott készítmény méregtelenítő hatású, hiszen ilyenkor szükség van a vízben oldódó méreganyagok „kimosására”, eltávolítására.
A vitaminokat és ásványi anyagokat – mint étrend kiegészítőket – általában célszerű egészben lenyelni, mert darabokra törve könnyebben megemésztődnek, szívódnak fel, így rövidebb idő alatt ürülnek ki a szervezetből. A kapszulás kivitelű készítmények kapszuláját sem célszerű szétszedi, vagy ha ezt mégis megtesszük, számolnunk kell azzal, hogy a hatóanyagai nem az emésztőrendszer azon részén szívódik fel, ahol ez a késleltetve történne meg. Az étrend kiegészítő kapszula többnyire arra való, hogy a benne lévő hatóanyagot megvédje a gyomorsav roncsoló hatásától, vagy, hogy a hatóanyag a gyomor pH-értékét megváltoztatva ne okozzon gyomorégést. Ékes példa erre a fokhagyma kapszula.
Hatványozottan igazak a fent leírtak az olyan korszerű készítményre, amelyek folyamatos felszívódásúak és a bevételtől számított 10-18 órán át megfelelő szintet biztosítanak a vérben.
Melyik vitaminkészítményt válasszuk?
Mint az élet minden területén, itt sem feltétlenül az árnak (kellene) dominálnia, feltétlenül ügyeljünk az adott étrend-kiegészítő jó minőségére! Az olcsóbb készítmények ugyanis nem mindig megfelelő minőségben és kémiai kötésben tartalmazzák a hatóanyagokat, így azok hasznosulása sem mindig megfelelő, vagy egyáltalán történik meg. Sokan nem is tudják, hogy a fémionok akkor szívódnak fel a legjobban, ha szerves savakkal alkotott, úgynevezett kelátkötésben vannak.
A szervetlen kötésű fémek felszívódása nem megfelelő, és ráadásul nem ott történik, ahol ez a szervezetnek ez a legelőnyösebb lenne. A szerves kelátkötésű vas pedig – főleg ha C-vitaminnal együtt kerül be a szervezetbe – kiválóan hasznosul, és nincs semmilyen további mellékhatása
Mennyi vitamint és ásványi anyagot fogyasszunk?
Erre a kérdésre nagyon nehéz egzakt választ adni. Létezik irányadó mérték: az ajánlott napi adag (angol rövidítéssel: RDA) fogalma, ez azonban akár országról országra is változó lehet, mi több, többnyire évtizedekkel ezelőtt állapították meg és a szakemberek nagy részének véleménye szerint ez a dózis a mai világban általában már nem elegendő. További, hasznos információt a tudástárban talál!
Magyarországon a C-vitaminból napi 60 mg az ajánlott adag, ennek az egészségre gyakorolt hatása elenyésző, talán a hiánybetegség, a skorbut megakadályozásához éppen elég lehet, azonban jól tudjuk, hogy egyetlen szál cigaretta elszívása akár 100 mg C-vitamint is leköthet/tönkre a szervezetünkben. Ez esetben vajon elegendő lehet a 60 mg C-vitamin?
A gyártó minden esetben köteles az étrend-kiegészítők dobozának címkéjén a napi ajánlott adagot feltüntetni, méghozzá a forgalomba hozatal országában érvényes jogszabályoknak megfelelően. Minimum ennyit tehát nyugodtan elfogyaszthatunk bármilyen készítményből, de ne áltassuk magunkat, ettől még az étrend-kiegészítők jótékony hatása aligha fog érvényesülni.
Éppen a fent leírtakra való tekintettel a táplálkozástudományi szakemberek megalkották az optimális napi adag (angol rövidítésén: ODA) fogalmát, amely jóval meghaladja az RDA szintjét. Ez a mérték azonban még nem tart ott, hogy az ODA adagolási irányelv mérvadónak számítana.
Kérdéseinkkel forduljunk tehát bizalommal az étrend-kiegészítők témakörében jártas orvoshoz, természetgyógyászhoz, dietetikushoz. Hasznos lehet ha az Interneten is körülnézünk, de azért ne vegyük készpénznek, amit ott találunk, hiszen a piaci szempontok és az értékesítés nyomás gyakran sokkal erősebb, mint az egészségvédelem diktálta megfontolás.
Kapcsolódó cikkek: